Kutatásunk kiindulópontját az a megközelítés adja, miszerint a területi tőke a társadalmi-gazdasági erőforrások és az immateriális tőkejavak (társadalmi, szellemi, kapcsolati) olyan kombinációjaként írható le, amely egyedi, minden területi egység esetében eltérő sajátosságokkal és hangsúlyokkal rendelkezik.
A fentiekből kiindulva hipotézisünk az, hogy a területi tőke alkotóelemeinek számbavételén és rendszerezésén keresztül értelmezhető a nagyvárosok esetében, illetve ezen alkotóelemek eltérő hangsúlyai, valamint időbeli változásai mentén felrajzolhatók és értelmezhetők a közép-kelet-európai nagyvárosok differenciált fejlődési modelljei. A területi tőke sajátosságai által meghatározott egyedi innovációs miliők eltérő hatásokat gyakorolnak a fejlődésre, segíthetik, de akár akadályozhatják is azt. További információ >>