1. Alkalmazott kutatási módszerek

​

A vizsgálati kör lehatárolása

Kutatásunk során nagyvárosnak tekintjük a 100 000 főnél nagyobb népességű településeket, amelyek regionális szervező funkciókkal rendelkeznek, egyben sajátos gazdasági, társadalmi és szellemi erőforrásokat koncentrálnak, a településhálózat meghatározó csomópontjai, s fejlődésük nagyobb időtávban írható le. Vizsgálatunk nem terjed ki Magyarországon Budapestre, illetve a kelet-közép-európai országok fővárosaira (Bécs, Bukarest, Pozsony, Prága, Szófia, Varsó, Zágráb).

A meghatározott kritériumok alapján 82 kelet-közép-európai város esetében idősoros adatokat felhasználva vizsgáljuk a területi tőkeállomány azon dimenzióit, amelyek kvantitatív elemzési módszerekkel megragadhatók. A területi tőkét felépítő elemek közül az alábbiakat tekintjük ily módon vizsgálhatónak:

1. gazdasági tőke

2. humán tőke

3. társadalmi tőke

4. kulturális tőke

5. infrastrukturális/környezeti elemek

A vizsgálatban nemcsak annak leírására teszünk kísérletet, hogy miként áll össze a területi tőkeállomány, milyen eltérő hangsúlyai vannak a különböző dimenzióknak, illetve milyen változási tendenciákat fedezhetünk fel, hanem magyarázó modellek kialakítására is törekszünk azzal kapcsolatban, hogy a különböző tőkefajták rendelkezésre állása, illetve az azok közötti kölcsönhatások milyen eltérő fejlődési utakat jelölnek ki. Ennek segítségével lehetőséget kaphatunk arra is, hogy a fejlesztéspolitika szempontjából releváns ajánlásokat fogalmazzunk meg.

Magyarország vonatkozásában a kutatás során vizsgáljuk Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár városokat. A nyolc nagyváros közül mélyebb, részletesebb vizsgálat céljából (Debrecen, Győr, Pécs) emelünk ki. Feldolgozzuk ezen nagyvárosok funkcionális jellemzőit, vonzásközponti szerepeiket, értékeljük területi tőkeállományuk összetételét és minőségét, az ennek alapján kialakult innovációs miliő változását és annak elmozdulási irányait. Ezeket a városokat egységes tematika alapján kidolgozott esettanulmányokban dolgozzuk fel.

Specifikus vizsgálati irányként a teljes kelet-közép-európai nagyvárosi körből olyan városokat választunk ki, amelyek segítségével modelljellegű összehasonlításokat tudunk végezni a három részletesen vizsgált hazai nagyvárossal. Ilyennek tekinthető a térségi kapcsolatok és intézmények elemzése, ahol kiválasztott városok esetében vizsgáljuk azok állami közjogi rendszerben elfoglalt státuszát, valamint értékeljük nagyvárosi kormányzási struktúráikat. Külön figyelmet érdemel ebben az esetben a városhálózati együttműködési szervezetek kutatása, mint a policentrikus fejlesztést támogató kooperációk modellje.

Kvantitatív vizsgálati módszerek

Statisztikai adatok másodelemzése

A területi tőke komplex modelljének empirikus vizsgálatához olyan adatbázis kialakítására van szükség, amelynek tartalma lefedi és leképezi a koncepció változatos elemeit. Célunk egy olyan indikátorkészlet kialakítása, amely egyrészt alkalmat ad a területi tőke hátterében álló változatos dimenziók feltárására, másrészt pedig a fejlődési pályák dinamikus vizsgálatának érdekében hosszú idősorokban hozzáférhető. A hazai nagyvárosok vizsgálatában alkalmazott indikátorkészletek képezik az adatbázis összeállításának alapját, ebből kiindulva építjük fel a makrorégiós adatbázist. Az adatok forrásait elsődlegesen a nemzeti statisztikai hivatalok területi adatszolgáltatásai képezik, bizonyos országok esetében ezen indikátorok már rendelkezésünkre állnak. A különböző dimenziókhoz tartozó indikátorok összegyűjtése esetében elsődleges cél a megfelelő adatminőség biztosítása, illetve az, hogy a hazai mutatókból kiinduló adatkészlet kis mértékű adatveszteség mellett feltölthető legyen a nemzetközi adatokkal. Az adatbázis kialakításánál arra törekszünk, hogy azon keresztül lehetőség nyíljon a területi tőke kutatásában bevett prediktív ökonometriai modellek (MASST) nagyvárosok szintjén való alkalmazására.

3.2 Kvalitatív vizsgálati módszerek

Szakirodalmi feldolgozás, dokumentumelemzés

A területi tőke kutatás hazai és nemzetközi eredményeit bemutató irodalmakat feldolgozzuk, ezen túl szakmai konzultációkat kívánunk folytatni a tématerület kutatóival, amit részben rövidebb tanulmányutakkal, részben általunk szervezett munkamegbeszélések, illetve konferenciák, workshopok keretében végzünk el.

A vizsgált nagyvárosok hatályban lévő fejlesztési koncepcióit, stratégiáit megvizsgáljuk, feldolgozzuk, elsősorban arra koncentrálva, hogy miként jelenik meg a helyi fejlesztési gyakorlatban a területi tőke koncepciója, illetve annak alkotóelemei, milyen hangsúlyt kapnak a fejlődés sajátos, endogén erőforrásai. A településközi, illetve a központok és vonzáskörzetük között megvalósuló intézményes kooperáció vizsgálata szempontjából is kiemelt fontossággal bír a fejlesztési dokumentumok elemzése.

Mivel vizsgálatunkban jelentős szerep jut a nagyvárosok fejlődési pályájának, illetve területi tőkéjük bázistényezőinek hosszabb időtávban való vizsgálatának, ezért ezen folyamatok feltérképezéséhez fel kívánjuk dolgozni a részletesebben vizsgált hazai városokra vonatkozó helyi társadalom- és gazdaságtörténeti irodalmat is.

Interjús technikák

Kutatásunk során egyrészt interjúkat készítünk, másrészt pedig tematikus, illetve horizontális fókuszcsoportos beszélgetéseket szervezünk, előbbi esetben a nagyvárosok több szempontú feltérképezését célozva, utóbbi esetben pedig az egyező és eltérő fejlődési és funkcionális sajátosságokat kutatva.

A részeredmények feldolgozását követően munkamegbeszéléseket folytatunk a vizsgált városok kutatóival, fejlesztőivel, fontosabb társadalmi, gazdasági, tudományos és politikai szereplőivel az eredmények ismertetése és megvitatása, valamint újabb vizsgálati fókuszpontok kialakítása érdekében.

​

2. Várható kutatási eredmények

​

A területi tőke, mint a területi fejlődést megjelenítő és hordozó tényezőrendszer tartalmának pontosabb meghatározása, a vizsgálat módszereinek mind kvantitatív, mind kvalitatív szempontból történő fejlesztése.

A nagyvárosi innovációs miliőt alakító szektorális tényezők körülírása, azok hatásainak időbeli értékelése, az ehhez kapcsolódó elemzési módszerek kidolgozása.

A nagyvárosi fejlődés hátterében álló hagyományos és újszerű erőforrások, tényezők egymáshoz való viszonyának feltérképezése.

A kelet-közép-európai régió városfejlődési folyamatainak új aspektusból való feltárása, általános és specifikus fejlődési pályák azonosítása.

A folyamatok feltérképezésén és a területi tőke bizonyos dimenzióinak kvantifikálásán alapulva a kutatás lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos előrejelzéseket végezhessünk a régió nagyvárosai fejlődési pályáinak alakulására vonatkozóan.

A magyar nagyvárosok helyének, helyzetének értékelése a kelet-közép-európai térség nagyvárosi hálózatában. Egyben a nagyvárosok fejlődési csoportjainak és azok változásának (jellegzetességeinek) kimutatása, leírása.

A magyar nagyvárosok fejlesztési stratégiáinak értékelése a területi tőketartalmakra épülő innovációs miliő alapján, illetve ezen aspektusok megjelenésének leírása a nemzeti szintű tervezésben.

Gyakorlati haszna a tervezett kutatásoknak, hogy a nagyvárosi fejlesztési stratégiákhoz elméleti, módszertani segítséget nyújthat, egyben értékelő, összehasonlító adatbázisokat kínálhat.

 

A kutatás eredményeinek gyakorlati felhasználhatósága a várható eredményekből következően az alábbiakban foglalható össze:

alapot szolgáltat egy olyan elemzési keretrendszer kialakításához, amelynek segítségével a régió nagyvárosainak versenyképessége egységes keretben vizsgálható

a vizsgált nagyvárosok fejlődési pályái, a fejlesztéspolitikai irányok és a stratégiai tervezés gyakorlatának feltárása és összegzése segítséget nyújthat a fejlesztési stratégiák további alakításában, alapot szolgálthathat azoknak a későbbiekben való összehangolásához

a kutatás során elkészítendő nagyvárosi portrék egységes képet adnak a kelet-közép-európai regionális központok helyzetéről, fejlettségéről

 

 

3. Kutatási infrastruktúra

 

A kutatási program lebonyolítására létrehozandó kutatócsoport  főből áll, akik közül  fő vezető kutatóként,  fő szenior kutatóként,  fő az intézményben foglalkoztatott kutatóként illetve  fő külső, más intézményben foglalkoztatott kutatóként vesz részt.

 

Intézményünk rendelkezik a kutatás lebonyolításához szükséges technikai, infrastrukturális és adminisztratív erőforrásokkal.